A titkos recept működött

Posted by Angyalka Jakab on

Christian Schlott, és Hermesz Zsolt nagyon régen járt utoljára a Desedán, ezen a festői környezetben fekvő, több mint 245 hektár felületű, és 8 km hosszú víztározón. Nem volt tehát teljesen ismeretlen számukra a Kaposvár melletti horgászvíz. Mégis komoly kihívást jelentett mindkettőjüknek, hiszen a közel másfél évtizednyi idő megkoptatta a tóról, és a halfaunájáról megszerzett ismereteiket!

Hazai Horgász: Christian, mikor hallottál erről a tóról először?

Christian: Ha jól emlékszem 1993-ban, és két évvel később, 1995-ben el is látogattam oda. Csak rövid időt tudtam akkor a partján eltölteni, mert akkoriban nem engedélyezték az éjszakai horgászatot, és a csónak használatot sem. Ezért, bár tetszett a környezet, de még sem jött össze a horgászat.

Christian Schlott, és Hermesz Zsolt nagyon régen járt utoljára a Desedán

Hazai Horgász: Ugorjunk nagyot az időben. A Deseda hívó szavára Zsolttal együtt részt vettetek egy halállományt felmérő barátságos versenyen. Hány napos volt ez a túra?

Christian: Először úgy terveztük, hogy egy hetes lesz, de végül vasárnap reggeltől péntek estig voltunk ott.

Hazai Horgász: Most volt időd alaposan megnézni a tavat?

Christian: Igen, sikerült bejárnom a környéket is, és meg kell mondanom, hogy nagyon tetszett a víz. Egyrészt a környezete, másrészt pedig a szép halai miatt. És még valami! A helyi horgászok vendégszeretőek, barátságosak, és ez számomra igen fontos tényező egy horgászvíz megítélésében.

Egy erdős részen volt a tábor, amelyet a fekvése miatt csak a vízről lehetett megközelíteni

Hazai Horgász: Milyen volt a konkrét horgászhelyetek?

Christian: Egy erdős részen volt a táborunk, amelyet a fekvése miatt csak a vízről lehetett megközelíteni. A konkrét horgászhelyünk tehát egy kicsit messzebb volt a forgalmas résztől, az úttól. De személy szerint én ennek örültem, mert jobban szeretem a csendesebb, nyugodtabb pályákat. Jobban el tudok mélyedni az etetési, csalizási, és a szerelési módokban.

Hazai Horgász: Kihívást jelent Neked egy ilyen, számodra ismeretlen víz?

Christian: Mindenképpen,mert nem tudtam, hogy milyen halállomány van benne. Hallottunk mindenfélét, főleg a régebbi fogásokról. Mivel azonban közel másfél évtizedig tilos volt az éjszakai horgászat, így nehéz volt megítélni, hogy mire számíthatunk.

A szerszámok, és a szerelékek

Hazai Horgász: Mit szoktál először csinálni, mivel szoktad kezdeni a felderítést?

Christian: Egy számomra ismeretlen vizet mindig ugyan azzal a módszerrel mérek fel, mint ahogy most a Desedát is. Először azt keresem, hogy hol található benne törés. Itt a tó közepén volt egy hosszú beton bója sor, amit kagylók borítottak be. A helyiek szerint ezért nincs ott hal, de végül mégis oda horgásztunk. Kiderült, hogy nekünk volt igazunk, mert egy bőséges halfaunára bukkantunk az oszlopok környékén.

Hazai Horgász: Észrevetted, hogy sok kagyló van a beton oszlopon. Úgy gondoltad, hogy ha azon van, akkor van máshol is?

Christian: Így van. Nemcsak ezen a betontömbön volt kagyló, hanem azokon a fákon is, amelyek bedőltek a vízbe. Ezt már fél sikernek tartottam, mert a pontyok szeretik a kagylót, ez a kedvenc csemegéjük.

 

A tó közepén volt egy hosszú beton bója sor, amit kagylók borítottak

Hazai Horgász: Tehát fogtad magad, beültél a csónakba a radarral, és bementél, kerested a töréseket. Hogyan választottad ki az etetés helyét?

Christian: Kicsit meglepett, hogy nagyjából egyenletes fenékviszonyokat találtam. Nem voltak markáns, de még csak lágy törések sem. Viszont a korábban emlegetett, a víztározó közepén húzódó beton oszlopokból kettő is a táborunk előtt kb. 80 méterre stabilan ott volt a mederben. Így ezek lettek az etetési tájolópontok. Viszont ritka, érdekes élmény volt, hogy a fenéken lévő 20 cm-es iszapban sok szúnyoglárvát találtam. Ez, és az oszlopokon lévő tekintélyes mennyiségű kagyló kolóniák egyértelműen mutatták számomra, hogy a Deseda egészséges víz. Kijelenthetem, hogy kedvező jelekkel indult az első itteni horgászatunk!

Hazai Horgász: Mi volt az etetési stratégiátok lényege?

Christian: Két helyet etettünk, az egyiket nagyobb, a másikat kevesebb mennyiségben. Mivel a fenéken nem találtunk jelentős törést, ezért az előttünk lévő beton oszlopok előtt egy 10 négyzetméteres területen, egy nagyobb mennyiségű, kb. 20-22 kg főzött magmixes etetést végeztünk. Ebben főleg kendermag, tigrismogyoró, kukorica, csicseriborsó, búza, repce, és lenmag volt. Emellé jött még 5 kg Red Liver, és 5 kg olvadó bojli. Ez utóbbinak azt a szerepet szántuk, hogy ezen az óriási felületű vízen az aroma-, és illatanyagokkal a főetetésre csábítsa a halakat. A négy botból a szélsők szerelékeit a sekélyebb vízben helyeztük el, csak minimális etetés mellett. A középső botokat pedig a főetetéshez irányítottuk.

Hazai Horgász: Legelőször milyen szerelékkel kezdtél el horgászni, és mi volt az első csali, amit felraktál a horogra?

Christian: Nekem a standard, zsugorcsöves szerelék volt az első, amely horga alá egy Red Liver bojlit tettem. Nem egy komplikált szerelék, és tapasztalatból mondom, hogy szinte mindenhol működik. A verseny szabályai szerint összesen négy bottal horgászhattunk, tehát fejenként kettővel. Ezt úgy használtuk ki, hogy a horgászat elején mindegyiken más szerelék volt.

Az óriási felületű vízen az aroma-, és illatanyagokkal a főetetésre csábítottuk a halakat

Hazai Horgász: Hogyan alakultak a fogások?

Christian: Sajnos az első két napon nem fogtunk semmit, és csak hétfő este jelentkezett be az egyik botomra egy szép pikkelyes. Majd Zsoltnak sikerült szintén egy szép pontyot matracra fektetnie. Nem voltunk csalódottak, mert éreztük, hogy valamelyik etetésünkre be kell, hogy jöjjenek a halak. Ehhez pedig egy ilyen óriási vízen sokkal több időre volt szükség! Természetesen sokat beszélgettünk a szomszéd csapatok tagjaival is a szerényen induló fogásokról, és a tapasztalt jelekről. Még ha ilyen szolidan kezdődik is egy horgászat nem szabad elcsüggedni, hanem újítani, és próbálkozni kell. Keresni kell a megoldást! Ezért folyamatosan etettük tovább mindkét helyet az eredeti elképzeléseknek megfelelően, és változtattuk mindkettőnk szerelékét, és a csalikat.


Share this post



Newer Post →